Brownie

Apukám névnapjára készültünk a hétvégén, és most is, mint mindig, megkérdeztem milyen süteményt szeretne (hiszen tudjuk mennyire válogatós). Azt mondta, hogy még a múltkor valamelyik újságban látott egy sima, csokis desszertet. Ezen a ponton anyukám besegített, és közölte, hogy apu a brownie-ra gondol.

Többször is visszakérdeztem, hogy biztosan ezt akarja-e, de hát hajthatatlan volt. Tulajdonképpen, ezzel nekem sok időt és pepecselős munkát spórolt meg, hiszen ez a brownie talán a világ legegyszerűbb sütije...na jó, a mufinnal vetekszenek az első helyért. :) Szóval én megúsztam egy bonyolult torta elkészítését, de ettől függetlenül igyekeztem továbbra is alapos maradni, mert hát Murphy dolgozik rendesen, és sokszor a legbanálisabbnak tűnő fázisokat sikerül elrontani. Jelentem, eddig minden simán ment. :) A recept egyébként Varga Gábort dicséri, aki többek között a desszert.eu cukrásza, és a leírást is ezen az oldalon találtam. (érdemes szétnéznetek arrafelé)

Hozzávalók(kb. 16 darabhoz)

• 15 dkg liszt
• 10 dkg kesudió
• 4 g sütőpor
• 15 dkg étcsokoládé (70 %-os)
• 18 dkg vaj
• 28 dkg cukor
• 1 rúd vanília
• 3 tojás
• csipet só

Először összetörjük a kesudiót, majd egy tálba tesszük a liszttel és sütőporral együtt.

A csokit darabokra törjük és a vajjal együtt megolvasztjuk, majd hozzákeverjük a cukrot. Én alig 18 dkg-t tettem csak bele, mert fele-fele arányban használtam ét- és tejcsokit, így alapból édesebb lett a massza. Tegyük a csokis-vajas masszába a csipet sót, a vaníliát és végül egyenként a tojásokat is keverjük bele.

Már csak annyi a dolgunk, hogy a lisztes és csokis alapot összevegyítjük, simára keverjük. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.

A tésztát egy kb. 20x20-as tepsibe vagy tálba öntjük. Én a kerek formát találtam megfelelőnek, főleg, hogy egy kis "ünnepi kinézete" legyen. :)

Süssük 30 percig, szigorúan légkeverés nélkül!

Hagyjuk teljesen kihűlni, majd egy éjszakára tegyük hűtőbe. Másnap tetszés szerint szeletelhetjük, és már tálalhatjuk is.
Majd a délután folyamán töltök még fel képet egy szeletről, és elmesélem milyen is volt az íze, mert egyenlőre csak gyönyörködni tudok benne. :)

Szóval akkor itt a kép, nem a legjobb minőségű, nézzétek el nekem, mobillal készült. Amikor felvágtuk az volt az első gondolatom, hogy baromi száraz...de éppen ellenkezőleg. Tökéletes az állaga, egyáltalán nem fojtós, és a kesudió is szuperül passzol a csokis összképbe. Az egész család odáig volt érte. :)


Jó étvágyat!