Bundázott spagetti

Szombaton nagytakarítást tartottunk itthon és mondanom sem kell, estére elfáradtunk, és hát elég éhesek is lettünk...mindenképpen valami meleget szerettünk volna enni, de olyat kerestem, amit minimális erőráfordítással is elkészíthetünk. Ezt a receptet a 100 legjobb egytálétel című füzetkében találtam. (ebben a sorozatban rengeteg könyv jelent meg, nekem is jó néhány megvan)
Őszintén arra nem jöttem rá, hogy mitől bundázott ez a spagetti, hacsak nem attól a kevéske zsemlemorzsától, amit a tepsi aljára szórunk, de igazából már nem fontos, mert valami mennyei lett. :) Aki szereti a tésztát és a sajtot, annak biztosan ízlene.

Hozzávalók (3 főre)

• 30 dkg spagetti
• 15 dkg sajt (én most cheddart használtam)
• 3 dl tejföl
• 3 tojás
• só, bors
• vaj
• zsemlemorzsa

Először a tésztához vizet forralunk, amíg melegszik, addig egy tepsit alaposan kivajazunk és megszórjuk a morzsával, jusson mindenhova.

Egy tálban felverjük a tojásokat, picit megsózzuk, majd hozzákeverjük a tejfölt is. (én felturbóztam még egy kis főzőtejszínnel is, szeretem ha jó szaftos a tészta) A sajtot lereszeljük és kb. a felét belekeverjük ebbe a tojásos-tejfölös masszába. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint.

Közben leszűrjük a tésztát. A felét beletesszük a tepsibe és ráöntjük a tejfölös massza felét.

Erre következik a másik réteg spagetti, amire ráöntjük a maradék masszát, és megszórjuk a tetejét a sajt másik felével.

Mi tettünk bele egy kis csirkemellet is. Ezt előzőleg felkockáztam, sóztam és megszórtam ázsiai citromfűvel. (aki még nem használta próbálja ki, nagyon passzol a csirkéhez). Kevés olajon addig sütöttem a husikákat, amíg szép aranybarna kérget kaptak. Ezeket a kockákat pedig a két tésztaréteg közé szórtam.
Már nincs más dolgunk, mint betenni az előmelegített sütőbe, és 180°C-on 15-20 percig sütni. Amikor kezd pirulni a sajt a tetején, már tökéletes. :)

Tányérra szedjük és azon melegében beburkoljuk. :)

Persze pár perc alatt elfogyott a kiszedett adag, így repetáznunk is kellett. :)
Egy tipp a spagettihez, bár tudom, hogy igazából nem szabad eltörni a tésztát, de én még a kifőzés előtt félbetöröm, ezzel megkönnyítve a falatozást. Ha ilyen éhes pocakok várják az ételt, akkor azért jól jön, hogy nem kell vacakolni a villára való feltekeréssel.

Jó étvágyat!