Kefires ropi

Sajnos a héten nem volt túl sok időm a konyhában szorgoskodni, így most csak egy gyors kefires ropira futotta. Igazából a ropitól ez kicsit messze van, bár lehet, hogy csak az én türelmetlenségem szabta határ volt a gond. :)
Nagyon sok hasonló receptet ismerek, biztos nektek is van ilyenből jó néhány, de ennek meglepően kellemes a tésztája. Már gyúráskor is élmény vele dolgozni...na meg persze finom is. :)

Hozzávalók

• 20 dkg liszt
• 10 dkg puha vaj
• 1,5 dl kefir
• 1 teáskanál só
• 1 tojás a kenéshez
• és valami a tetejére (sajt, magok)

Azt, hogy hány főre elegendő nem tudom megmondani, mert attól függ, hogy mire készül. Ha ebédre egy kiadós leves mellé, akkor ez a mennyiség csak 2-3 főre elég. Én most csak sima adagot készítettem, de legközelebb minimum a duplájával indulok. :)
A lisztet egy tálba tesszük, beleszórjuk a sót, majd a puha vajat, és a kefirt is.

Alaposan összegyúrjuk. Nagyon könnyű vele dolgozni, jó a tésztája. Nekem elsőre picit lágy lett, így tettem utána még lisztet.

Ezt a kis gombócot 20 percig hagyjuk pihenni, ez az idő pont elég egy gyors mosogatáshoz és a sütés előkészítéséhez. Mivel én sajtot szórok a tetejére, azt is ebben a szünetben reszeltem le.
Lisztezett deszkán kinyújtjuk és megkenjük a felvert tojással.

Megszórjuk a kíván feltéttel, ebben az esetben a sajttal. (sajt bárhol, bármikor, bármilyen mennyiségben jöhet nálunk) Most jönne a ropi lényege, nagyon vékony csíkokra kellene vágni. Persze mint tudjuk kevés türelemmel lettem megáldva, így az első kettő szelet után már szépen elnagyoltam a csíkokat, így nem kifejezetten hasonlít a ropira. :)

Kivajazott vagy sütőpapíros tepsibe tesszük őket, és 190°C-on 15-18 perc alatt megsütjük. (Nem az az összes ropi, amit a fenti képen a tepsiben láttok.)

Itt jól látszik a türelmetlenségem eredménye, kisebb és ducibb csíkok is születtek, de így is nagyon ízletesek. :)
Délutáni filmezéshez ideális rágcsa.

Kellemes hétvégét és jó étvágyat mindenkinek!